IIASA-Shiba Díjat nyert az Automotive Qulaity Academy - a kooperatív képzési modell

pecset2Az alábbiakban bemutatásra kerül a 2014-ben IIASA-Shiba Díjat nyert AQA - Automotive Quality Acedemy a kooperatív együttműködés eredményeként létrejött képzési modell, melyet az autóipari ágazat minőségirányítás területén, valamint a felsőoktatási szektor területén dolgozó minőségügyi és műszaki szakemberek dolgoztak ki, vezettek be és fejlesztenek tovább. A modell együttesen teljesíti a szervezetek közötti együttműködés, a vállalati emberi erőforrásfejlesztésre vonatkozó módszerek, a benchmarking, a folyamatfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás területeivel kapcsolatos elvárásokat.

A képzési modell koncepciója

Az autóiparban minőségirányítással foglalkozó szakértők és a Pannon Egyetem Mérnöki Karának munkatársai egy új vállalati képzési modellt dolgoztak ki 2012-ben.** Ezen gyakorlatorientált képzési forma olyan speciális autóipari ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkező mérnökök képzését tudja biztosítani, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek lesznek az autóipari módszerekkel és eszközökkel a felmerülő minőségirányítási problémák megoldására. A best practice és a folyamatos fejlesztés alapgondolata együttesen érvényesül a képzési modellben a résztvevő ipari gyakorlatból érkező oktatók önkéntes közreműködése, a személyes és a szervezetük elméleti és gyakorlati tudásának strukturált átadása, újraelosztása, valamint a képzésen résztvevő hallgatók aktivitása által. Az autóipari minőségirányítási szakmérnök képzés szakmai tartalmának alapja az autóipari vállalatok vevői elvárásaira visszavezethető, munkatársaikkal szemben támasztott szakmai elvárásai: az ISO/TS 16949 és ISO 17025 szabványismeret, autóipari jogszabályi környezet, termékmegfelelőség, vevőspecifikus követelményrendszerek, minőségköltségek, belsőauditori ismeretek (ISO 19011, VDA 6.3), problémamegoldó és minőségügyi technikák (8D), FMEA - CP, metrológiai ismeretek, MSA, SPC, APQP, PPAP, szoftverrel támogatott minőségirányítás rendszerek, TPM, Lean / TPS, beszállítói management, és a folyamatos fejlesztés eszköztára (EFQM, QRQC, BSC, TQM, Kaizen).

A képzés eredményei

A képzés az egyetemi gyakorlattól részben eltérő módon workshop és tréning elemekkel kombinált képzési forma szerint valósult meg (a maximalizált 20 fő részvételével) kiemelten magas hallgatói és oktató elégedettségi szint mellet. A nyílt szakmai kommunikáció és a kölcsönös benchmarking további lehetőséget teremtett a tanult ismeretek gyakorlati példákkal történő azonnali alátámasztására.

A képzés során az ipari szakemberek és egyetemi oktatók 22 db speciális képzési tananyagot készítettek el összegyűjtve és strukturálva a vonatkozó autóipari szabványi, vevői, törvényi, módszertani segédleteket. A tananyag elsajátításának ellenőrzésére közel ezer specifikus, autóipari módszertani tesztkérdést állítottak össze, melyet egy online tanulástámogató rendszerben használhattak fel a hallgatók a gyakorlásra és vizsgák során egyaránt.

A képzés során átadott ismeretek ellenőrzését és a komplex látásmód kialakítását a portfólió alapú szakdolgozat készítés módszertana támogatta, melynek keretein belül valamennyi résztvevő egy éven keresztül a munkahelyi vezetője által jóváhagyott konkrét projekt megvalósítása során igazolja az egyes modulok elsajátítását, valamint a módszertanok és eszközök közötti szinergia megértését. Az 1 éves oktatási periódus során mind a 22 modulra vonatkozó önálló, elemző projektmunkát ezen választott termékre, termékcsaládra, vagy gyártósora vonatkozóan kellett elkészíteni. Az elkészült beadandó feladatok együttesen jelentették a portfólió alapú szakdolgozat tartalmát és az első év során a képzésben résztvevők a portfóliójuk tárgyául választott termékre, termékcsaládra vonatkozóan 242 db szakmai beszámolót készítettek, melyek kapcsán összesen 497 db fejlesztési javaslatot állapítottak meg foglalkoztató szervezetük számára. Ezen javaslatok jelentős része bevezetésre került és a foglalkoztató vállalatok visszajelzései alapján a képzésben résztvevők által végzett komplex elemző és fejlesztő tevékenység jelentős hozzáadott értéket képvisel.

A képzés során valamennyi közreműködő (oktató és/vagy hallgatót delegáló) szervezet számára többszörös multiplikátor hatást jelent. A hallgatók a portfólió alapú szakdolgozat készítése során 22 szempont alapján vizsgálják az adott terméket, termékcsaládot biztosítva ezáltal a folyamatos fejlesztés alapjait. A delegált oktatók a tananyagkészítés és a személyes felkészülés során jelentős tudás frissítésen mennek keresztül annak érdekében, hogy az oktatott tartalom és az előadásmód megfeleljen az autóiparból érkező, azonban heterogén ismeretekkel rendelkező hallgatók számára.

 

A képzés továbbfejlesztésnek lehetőségei

A képzési modellt felügyelő szakmai bizottság a hallgatói és vállalati visszajelzések után 4 továbbfejlesztési területen kívánja továbbfejleszteni a modellt a mind teljesebb tudásmegosztás érdekében, melyet a mellékelt ábra szemléltet.

teruletek2

A tartalomfejlesztés alapját a képzés tartalmi struktúrájának bővítése és aktualizálása jelenti a változó autóipari környezethez és a vállalati igényekhez igazítva. Ennek kapcsán a 2015-ben induló képzés modulja között már a Műszaki tisztaság (Technical Cleanliness – VDA 19) mint egyre fokozottabban megjelenő követelmény is helyt kap. Cél a képzésben szereplő képzési modulok tartalmának összehangolása a mind teljesebb szinergia elérése érdekében és az autóipari módszertani tudásbázis kialakítása vállalati Best Practice módszertanok összegyűjtése által. A képzésben közreműködő vállalati szakemberek oktatás-módszertani továbbképzése, valamint az új autóipari követelmények elsajátításának biztosítása a kompetenciafejlesztés fő tevékenysége. A hálózatépítés megvalósításának célja a képzési koncepciót támogató autóipari vállalatok felkeresése és bevonása, hallgatók és oktatók delegálása, az egyre szélesebb körű benchmarking lehetőségek kialakítása érdekében. Továbbá a képzésben már közreműködő partner szervezetek, vállalatok részvétel arányos tudás alapú módszertani támogatása. A kooperatív modell alapjául szolgálhat iparágtól független, adaptálható képzési keretrendszer megalkotására, amely szakmai alapon szerveződő duális képzési formát alakít ki a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között. Továbbá segítséget nyújthat vállalatok autóipari specifikus tevékenységeihez igazított kiszervezett képzési programok megalkotásához. Valamint az autóipari vállalatok számára beszállítóként közreműködni szándékozó vállalatok fejlesztéséhez, annak érdekében, hogy megfeleljenek az autóipari követelmények. Ezen beszállító fejlesztési programok ideálisak lehetnek kis és középvállalkozások számára is.

A képzési koncepció az elmúlt 3 év során több szakmai konferencia és workshop került bemutatásra és számos hazai autóipari vállalat vezetője képviselője fejezte ki elismerését és támogatását a képzési modell eredményeiről. A képzés megvalósításának tapasztalatai után továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezen bemutatásra került kooperatív és moduláris képzési modell iparágtól függetlenül minden szervezet és felsőoktatási intézmény számára megvalósítható. Hiszünk abban, hogy a képzési koncepció kidolgozása során szemünk előtt tartott „learning by doing” elv a megoldás az ismeretek gyors és hatékony átadására, a konzorciumi struktúra támogatja leginkább a hatékony benchmarkingot, és a gyakorlati szakemberek bevonása alkalmas a külső és belső tanfolyamok előnyeinek integrálására.

** A képzés modell bemutatását kifejtő részletes tanulmány a Magyar Minőség XXII. évfolyamának 2013. 02. számban olvasható: Legjobb gyakorlat „szinte” ingyen - Kooperatív moduláris vállalati képzési modell címmel. Szerzők: Harazin Tibor - Dr. Abonyi János - Hortobágyi Csaba